Adományozók

Kónya Éva festőművész

A világ tökéletessége, avagy a tökéletes Világ.

Kónya Éva kiállítása

Kónya Éva figyelmének fókuszában a rózsa áll, ami semmi máshoz nem hasonlíthatóan hordozza az aranymetszés törvényét és különleges esztétikájával a harmóniát, a tökéletességet testesíti meg. A művész az igazságkeresés, a világbölcsességek, világmindenség kapcsolatának tanulmányozása közben a rózsa szimbolikus nyelvéből merít. Ez az a nyelv, amely összeköti a kultúrákat, népeket és embereket. Mikrokozmoszok – virágok – nőnek a világot tükröző makrokozmoszokká, mindegyik a saját történetét mondja el, puzzle részecskeként hatva a nagy egészre, az élet lényegére.

A rózsák mint építőkövek, történetek, szimbólumok Kónya Éva festészetében mesélnek a szerelemről, az életörömről, a szenvedélyről, a bájról, a tiszteletről, az elmélkedésről, de ugyanúgy az eleganciáról, az egyediségről, a büszkeségről és a mindent átitató életerőről. A festőnő művészetében összekapcsolja a spiritualitást az emberi értelemmel, mindezt az évszázadok ikonfestészet nyelvezetével teszi. Mi világhűbb a rózsánál? Gertrude Stein már 1913-ban megalkotta a „Sacred Emily“ verssorában „A rose is a rose is a rose”. A nézőnek – versolvasónak – megvan az esélye a saját érzelem és világtapasztalatával minden egyes „Rózsauniverzumba” bepillantani, vele párbeszédbe lépni. A néző minél jobban átadja magát a Rózsalényeknek, annál többet árulnak el önmagukról, önmagunkról, a művész szándékairól. A néző képzeletét és gondolatvilágát gazdagítva, a növekedés intellektuális folyamatára jellemző adás és elfogadás jön létre. A rózsa az Univerzum individuális szimbólumának a hordozójává vált. Kónya Éva a rózsáin keresztül mondja el élettörténetét. A Magyarországon felnőtt, később Hamburgban letelepedett, ott grafikusdiplomát szerzett, majd lapkiadóknál művészeti igazgatóként tevékenykedő alkotó, felhagyott „aktív” életével és Mallorcára költözött, ahol festőként kiteljesedett. A holland mesterek festészeti felfogását vallja: miszerint a virágok florális élőlények, szimbólumok. A művész örökös (nap)fény- és individuális keresést, a lélek, az öröm, az átalakulás, a változás elveit testesíti meg. Minden folyamatosan változó. Minden Egy, nagy és Egész. A világ tökéletes. Kónya Éva rózsái erről a tökéletességről mesélnek .

„Különleges techikával készült modern képzőmüvészeti alkotásaim egyaránt harmonikusan illeszkednek a klasszikus és a mai modern design környzetébe. Képeimmel szándékozom harmóniát sugárzó pozitív élőtereket teremteni, ahol az ott tartozkodók jól érzik magukat. Képeim témája a fény és a szeretet-szerelem különbözö megnyilvánulás formái.
A munkák, kis és nagyméretü olajfestmények, expressziv ecsetvonásokkal, vászonra készültek, ezüst,-arany és réz árnyalatatú füstlemezzel bevont színterekbe helyezve. De ezen kívül absztrakt szín-forma kép szériákat és illuziós falfestészetet is készítek.“

Kónya Éva Szolnokon született, a budapesti képzö és iparmüvészeti szakközép iskolában alkalmazott grafikát tanult. Grafikus tervezö-Diplomáját a a hamburgi Kunstschule Alsterdammon szerezte.